The ranking of cities as centres of the Hungarian economy, 1992–2012

Csomós, György (2015): The ranking of cities as centres of the Hungarian economy, 1992–2012. Published in: Regional Statistics , Vol. 1, No. 5 (July 2015): pp. 66-85.

Abstract

This analysis has relied on an empirical method to identify and rank cities as centres of the Hungarian economy from 1992 to 2012. After the change in the political and economic system of Hungary, a new economic climate emerged (e.g. Hungary joined the European Union, foreign direct investments appeared in the economy, special taxation regulations were introduced), which changed the position of cities. During this two-decade-long transformation, the dominance of the capital, Budapest, and its agglomeration considerably increased; the east-west dichotomy became more pronounced, while the economic role of the traditional industrial centres and that of some large cities weakened. Because of these processes, new types of economic centres emerged, which did not have a significant role in the national economy. Cities that became crucial economic actors because of the offshore operation of foreign multinational corporations are exceptional in this. The ultimate goal of this study is to introduce a straightforward urban hierarchy, establish a classification based on the economic profile of cities, and address the typical anomalies after the change in the political system.

• Item Type: MPRA Paper
• Language: English
• Keywords: urban hierarchy, industry profile, transformation, economic power, Hungary
• Subjects: R - Urban, Rural, Regional, Real Estate, and Transportation Economics > R0 - General > R00 - General; R - Urban, Rural, Regional, Real Estate, and Transportation Economics > R1 - General Regional Economics > R11 - Regional Economic Activity: Growth, Development, Environmental Issues, and Changes; R - Urban, Rural, Regional, Real Estate, and Transportation Economics > R1 - General Regional Economics > R12 - Size and Spatial Distributions of Regional Economic Activity

References

Antalóczy, K.–Sass, M. (2005): A külföldi működőtőke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon Közgazdasági Szemle 52 (5): 494–520.

Antalóczy, K.–Sass, M.–Szanyi, M. (2011): Policies for attracting foreign direct investments and enhancing its spillovers to indigenous firms: The case of Hungary In: Rugraff, E.–Hansen, M.W. (eds.) Multinational Corporations and Local Firms in Emerging Economies pp. 51–69. Amsterdam University Press, Amsterdam.

Bajmócy, P.–Hegedűs, G. (2008): Transformation of the settlement system in post-socialist Hungary In: Kertész, Á.–Kovács, Z. (eds.) Dimensions and trends in Hungarian geography (Studies in Geography in Hungary, 33.). pp. 138–161., Hungarian Academy of Sciences, Geographical Research Institute, Budapest.

Baráth, G.–Molnár, B.–Szépvölgyi, Á. (2001): A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában Tér és Társadalom 15 (2): 183–200.

Barta, Gy. (2001): A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai Tér és Társadalom 15 (1): 36–64.

Barta, Gy. (2005): The role of foreign direct investment in the spatial restructuring of Hungarian industry In: Barta, Gy. (ed.) Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition pp. 143–160., Centre for Regional Studies, Pécs.

Barta, Gy.–Kukely, Gy.–Lengyel, B.–Ságvári, B. (2007): Magyarország a globális K+F térképén: Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában Tér és Társadalom 21 (3): 31–50.

Beluszky, P. (2003): Magyarország településföldrajza (Általános rész) Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

Beluszky, P.–Győri, R. (2004): Fel is út, le is út... (városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században) Tér és Társadalom 18 (1): 1–41.

Behringer, Zs.–Kiss, K. (2004): The role of foreign direct investment in the development of tourism in post-communist Hungary In: Hall D (ed) Tourism and Transition: Governance, Transformation, and Development pp. 73–81. CABI, Wallingford.

Boudeville, J.R. (1966): Problems of Regional Economic Panning Edinburgh University Press, Edinburgh.

Cséfalvay, Z. (2001): The new role of Budapest in the Central European City System In: Meusburger P, Jöns H (eds) Transformations in Hungary: essays in economy and society pp. 273–289., Physica-Verlag, Heidelberg.

Csomós, Gy. (2009a): A monocentrikus térszerkezet kialakulásának okai és a policentrikus területfejlesztés jövőképe: különbségek és hasonlóságok Franciaország és Magyarország területi tervezésében Társadalomkutatás 27 (2): 163–184.

Csomós, Gy. (2009b): A regionális centrumok súlyának meghatározása Magyarország településhálózatában Területi Statisztika 49 (2): 186–198.

Csomós, Gy. (2013): The command and control centers of the United States (2006/2012): An analysis of industry sectors influencing the position of cities Geoforum 50: 241–251.

Csomós, Gy.–Derudder, B. (2014): European cities as command and control centres, 2006-11. European Urban and Regional Studies 21 (3): 345–352.

Diczházi, B. (1997): A külföldi tőkebefektetések hatása a regionális gazdaságra Tér és Társadalom, 11 (2): 67–79.

Dharmapala, D.–Hines, J.R. Jr. (2006): Which Countries Become Tax Havens? Working Paper No. 12802, National Bureau of Economic Research, Cambridge, MA.

Dharmapala, D. (2008): What Problems and Opportunities are Created by Tax Havens? Oxford Review of Economic Policy 24 (4): 661–679.

Enyedi, Gy. (2000): Globalizáció és a magyar területi fejlődés Tér és Társadalom 14 (1): 1–10.

Erfurt-Cooper, P.–Cooper, M. (2009): Health and wellness tourism: spas and hot springs Channel View Publications, Bristol.

Gál, Z. (1998): A pénzintézeti szektor területfejlesztési kérdései Magyarországon Tér és Társadalom 12 (4): 43–67.

Glickman, N.J. (1987): Cities and the international division of labour In: Smith, M.P.–Feagin, J.R. (eds.) The Capitalist City pp. 66–86. Blackwell, Oxford.

Gravelle, J.G. (2009): Tax Havens: International Tax Avoidance and Evasion National Tax Journal 62 (4): 727–753.

Gravelle, J.G. (2013): Tax Havens: International Tax Avoidance and Evasion CRS Report for Congress Congressional Research Service, Washington.

Hines, J. R. Jr (2005): Do Tax Havens Flourish? In: Poterba JM (ed) Tax Policy and the Economy, 19. pp. 65–99., MIT Press, Cambridge, MA.

HVG (2011): Virtuális székhely: több száz cég fordult meg egy szombathelyi kertes házban. http://hvg.hu/kkv/20111110_szombathely_adooptimalizalas (downloaded: 01.08.2015)

Juhász, K.–Schottner, K. (2003): Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993-2000) Tér és Társadalom 17 (4): 85–99.

Koltai, Z. (2007): A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése Tér és Társadalom 21 (2): 23–42.

Koós, B. (2004): Adalékok a gazdasági szuburbanizáció kérdésköréhez Tér és Társadalom 18 (1): 59–71.

Kukely, Gy. (2006): A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke-beruházások telephelyválasztásában Tér és Társadalom 20 (4): 111–125.

Lausén, J.R. (1969): On growth poles Urban Studies 6 (2): 137–161.

Lengyel, I. (1999): Mérni a mérhetetlent? A megyei jogú városok vizsgálata többdimenziós skálázással Tér és Társadalom 13 (1–2): 53–74.

Lengyel, B. (2012): The Hungarian ICT Sector: A Comparative CEE Perspective with Special Emphasis on Structural Change In: Welfens PJJ (ed) Clusters in Automotive and Information & Communication Technology. Innovation, Multinationalization and Networking Dynamics. pp. 59–85., Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg.

Lux, G. (2005): A magyar fejlesztési politika térszemlélete és a második generációs programozás területi vetületei Tér és Társadalom 19 (3–4): 81–93.

Lux, G. (2013): A gazdaság szerepe a városi térségek fejlesztésében: A globális kihívásoktól a fejlesztéspolitikáig In: Somlyódyné Pfeil, E. (ed) Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései: három magyar nagyvárosi térség az átalakuló térben pp. 67–89., Publikon Kiadó, Pécs.

Pálné Kovács, I. (2001): Regionális politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

Perczel, K. (1989): A magyarországi regionális tervezés történetéhez Tér és Társadalom 3 (3): 80–105.

Perroux, F. (1955): Note sur la nation de pole de croissance Économie Appliquée 8.

Rechnitzer, J. (1998): Területi stratégiák Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

Rechnitzer, J. (2004): A városhálózat és a régiók formálódása Magyar Tudomány 165 (9): 978–990.

Rechnitzer, J.–Csizmadia, Z.–Grosz, A. (2004): A magyar városhálózat tudásalapú megújító képessége az ezredfordulón Tér és Társadalom 18 (2): 117–156.

Rechnitzer, J.–Smahó, M. (2012): Járműipar és regionális versenyképesség Nyugat- és Közép-Dunántúl a kelet-közép-európai térségben Széchenyi University Press, Győr.

Sági, Zs. (2000): A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában Tér és Társadalom 14 (2-3): 73–87.

Sassen, S. (2006): Cities in a world economy. 3rd Edition Pine Forge Press, Thousand Oaks, CA.

Sulyok, J.–Kiss, K. (2006): A magyarországi turizmus szezonalitása, 2000-2004 Turizmus Bulletin, 10 (1): 57–69.

Szemző, H.–Tosics, I. (2005): Hungary In: van Kempen, R.–Vermeulen, M.–Baan, A. (eds) Urban Issues and Urban Policies in New EU Countries pp. 37–60., Ashgate, Aldershot.

Tóth, G. (2009): Kísérlet a regionális turisztikai GDP becslésére Magyarországon Statisztikai Szemle 87 (10–11): 1038–1057.

Wágner, I. (2004): Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása Tér és Társadalom 18 (2): 107–116.