Migration settlement networks in the Carpathian Basin, 2001–2011

Kincses, Áron and Bálint, Lajos (2017): Migration settlement networks in the Carpathian Basin, 2001–2011. Published in: Regional Statistics , Vol. 6, No. 2 (February 2017): pp. 95-113.

Abstract

Looking at the relationship between the place of birth and current residential locations of foreign citizens arriving in Hungary from the neighbouring countries, in general, we establish that smaller migration distance involves migrants with a lower level of education, while preference for longer distances is determined by higher qualifications of migrants. The potential impact area of migrants grows in line with the education attainments of migrants. A scale-free settlement topology can be seen from the neighbouring countries of immigration to Hungary. This means that most of the settlements of Hungary have just a few links to settlements of neighbouring countries, from a migration point of view, while few Hungarian settlements have many connections. This finding also means that, instead of the national migration strategy, the subsidiary and the regional strategies can play a decisive role in the management of the international migration process

• Item Type: MPRA Paper
• Language: English
• Keywords: international migration Carpathian Basin network analysis
• Subjects: F - International Economics > F5 - International Relations, National Security, and International Political Economy > F50 - General; J - Labor and Demographic Economics > J6 - Mobility, Unemployment, Vacancies, and Immigrant Workers > J61 - Geographic Labor Mobility ; Immigrant Workers; R - Urban, Rural, Regional, Real Estate, and Transportation Economics > R1 - General Regional Economics > R12 - Size and Spatial Distributions of Regional Economic Activity

References

ANDERSON, J. – O’DOWN, L. (1999): Borders, Border Regions and Territoriality: Contradictory Meaning, Changing Significance Regional Studies 33 (7): 593–604.

BARANYI, B. – BALCSÓK, I. (2004): Határ menti együttműködés és foglalkoztatás – Kelet-magyarországi helyzetkép In: Műhelytanulmányok 2004/20, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.

BOLLOBÁS, B. – ERDŐS, P. (1976): Cliques in Random Graphs Math. Proc. Cambridge Phil. Soc. 80 (3): 419–427.

BUCHANAN, M. (2003): Nexus, avagy kicsi a világ Typotex, Budapest.

BARABÁSI-ALBERT, L. (2008): Behálózva Helikon Kiadó, Budapest.

BELL, M. – BLAKE, M. – BOYLE, P. – DUKE-WILLIAMS, O. – REES, P. – STILLWELL, J. – HUGO, G. (2002): Cross-National Comparison of Internal Migration: Issues and Measures Journal of the Royal Statistical Society. Series A (Statistics in Society) 165 (3): 435–465.

GÜLLÜOĞLU, C. (2013) FlowMapper v0.4 https://plugins.qgis.org/plugins/FlowMapper/version/0.4/

DARÓCZI, G. – BÁLINT, L. (2015): Áramlástérkép R-ben Területi Statisztika 55 (4): 339–355.

ERDŐS, P. – RÉNYI, A. (1959): On Random Graphs. I. Publicationes Mathematicae 6: 290–297.

ERDŐS, P. – RÉNYI, A. (1960): On The Evolution of Random Graphs Magyar Tudományos Akadémia Mat. Kutató Int. Közl. 5 (1-2): 17–61.

ESTÉLYI, K. – KESZEGH, B. – KOVÁCS, P. – MIKÓCZY, I. (2006): Munkaerőmozgás a szlovák–magyar határ mentén Fórum Társadalomtudományi Kutató Szemle 8 (1): 25–48.

FERCSIK, R. (2008): Szülőföldről a hazába – és vissza? In: Szarka, L. – Kötél, E. (szerk.): Határhelyzetek. Külhoni magyar egyetemisták peregrinus stratégiái a 21. század elején pp. 124–138., Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, Budapest.

HANSEN, N. (1977): Border Regions: a Critique of Spatial Theory and an European Case Studies Annals of Regional Science 11 (1): 1–12.

ILLÉS, S. – KINCSES, Á. (2009): Cirkuláció és migráció Magyarország nemzetközi vándormozgalmában Statisztikai Szemle 87 (7–8): 729–747.

KINCSES, Á. (2012): A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.

KIS, T. (2007): Demográfiai modellek és a migráció Régió 18 (2): 160–189. MELEGH, A. L. (2011): Globalizáció és migráció Magyarországon Educatio 20 (2): 206–219.

RÉDEI, M. (2005): A nemzetközi vándorlás folyamatának irányítása Statisztikai Szemle 83 (7): 662–680.

RÉDEI, M. (2007): Mozgásban a világ, a nemzetközi migráció földrajza Eötvös Kiadó, Budapest.

RÉDEI, M. (2009): Foreigners in Budapest Hungarian Statistical Review 13 (87): 31–49.

SOLTÉSZ, B. – ERŐSS, Á. – KARÁCSONYI, D. – KINCSES, Á. (2014): Hungary: cross border migration in a fragmented ethnic space In: ERŐSS, Á. – KARÁCSONYI, D. (eds): Discovering migration between Visegrad countries and Eastern Partners pp. 72–87., Geographical Institute, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest.

SANDU, D. (2000): Migraţia transnaţională a românilor din perspectiva unui recensământ comunitar Sociologia Romaneasca 3–4: 5–52.

SJAASTAD, L. A. (1962): The Costs and returns of Human Migration The Journak of Political Economy 70 (5): 80–93.

TOBLER, W. (2003): Movement Mapping (unpublished paper) http://csiss.ncgia.ucsb.edu/clearinghouse/FlowMapper/MovementMapping.pdf (downloaded January 2015)

TOBLER, W. (2012): Looking at Some Data from Isard’s “Methods of Regional Analysis” Regional Statistics 2: 3–12.

TÓTH, G. (2013): Bevezetés a területi elemzések módszertanába Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc.

VAN GEENHUIZEN, M. – RATTI, R (2001): Gaining Advantage from Open Borders. An active Space for Regional Development Ashgate, Aldershot.