Group-specific analysis of commuting in the most disadvantaged areas of Hungary

Alpek B., Levente and Tésits, Róbert and Bokor, László (2016): Group-specific analysis of commuting in the most disadvantaged areas of Hungary. Published in: Regional Statistics , Vol. 6, No. 1 (October 2016): pp. 54-81.

Abstract

The study aims to examine the commuting opportunities of the most disadvantaged job seeker groups living in Hungary's most disadvantaged regions, as well as Hungary’s spatial and group-specific boundary conditions. The study also aims to develop and present an indexation process (fMFÁ model), allowing the measurement of the mobility degree of different territorial units (in this case, the municipalities) and effects of certain factors determining commuting (transport subsidies, individual choices and options). The index measures the degree of mobility by considering individual and several types of public transport, expenses and expected time of commuting. The present document defines mobility for territorial units, separating its objective and subjective types. The group-specific analysis of boundary conditions is implemented through a questionnaire survey and logical models, the aim of which is twofold. On one hand, the model specifies the maximum commuting distance, which would be accepted rationally for the most disadvantaged job seekers. On the other hand, it presents a decision-making dilemma, namely the choice between commuting to work and local employment. Thus, the study provides insights into the specific features of labour market mobility of the target group. The Average Mobility Level Model and the Adjusted Mobility Index also evaluate the regional structure of the group-specific features of commuting. Through all these, the present study may promote a more efficient spatial allocation of employment policy measures. Strengthening of local employment in areas where group-specific mobility degrees are lower and support to improve commuting opportunities and employment centres where the mobility degrees are appropriate can contribute to the decrease of unemployment.

• Item Type: MPRA Paper
• Language: English
• Keywords: commuting, unemployment, disadvantaged groups, disadvantaged areas, regional mobility, Adjusted Mobility Index
• Subjects: R - Urban, Rural, Regional, Real Estate, and Transportation Economics > R1 - General Regional Economics > R10 - General; R - Urban, Rural, Regional, Real Estate, and Transportation Economics > R1 - General Regional Economics > R11 - Regional Economic Activity: Growth, Development, Environmental Issues, and Changes; R - Urban, Rural, Regional, Real Estate, and Transportation Economics > R1 - General Regional Economics > R12 - Size and Spatial Distributions of Regional Economic Activity

References

BARTUS, T. (2003): Ingázás In: CSERES-GERGELY, ZS.–FAZEKAS, K. (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2003. pp. 88–101., Magyar Tudományos Akadémia Közgaz- daságtudományi Intézete és Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest.

BARTUS, T. (2007): Városok elérhetősége: tények, okok, következmények Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 2 (2): 291–307.

BARTUS, T. (2012): Területi különbségek és ingázás In: FAZEKAS, K.–SCHARLE, Á. (szerk.): Nyugdíj, segély, közmunka A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990–2010. pp. 247–258., Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet és MTA KRTK, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.

BIHARI, ZS.–KOVÁCS, K. (2006): Lejtők és csúszdák, avagy a foglalkoztatási esélyek térbeli egyenlőtlensége az ezredfordulón Tér és Társadalom 20 (4): 49–66.

HEGEDÜS, J. (2003): A lakáspiac és hatása a települések közötti lakásmobilitásra a kilencvenes években In: FAZEKAS, K. (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2003. Közelkép pp. 79–87., Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Budapest.

ILLÉS, S. (1995): A területi mobilitás volumenének változásai Statisztikai Szemle 73 (7): 543–555.

IVÁN, L. (1994): Módszertani gondolatok az ingavándor-forgalom kutatásához Műhely 1. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Regionális Humánökológiai Hálózat, Budapest.

KAPITÁNY, G.–LAKATOS, M. (1993): A munkaerő napi mozgása Budapesten és a fővárosi agglomerációban, 1970-1990. Statisztikai Szemle 71 (8-9): 651–685.

KERTESI, G. (2000): Ingázás a falusi Magyarországon. Egy megoldatlan probléma Közgazdasági Szemle 47 (10): 775–798.

KERTESI, G. (1997): A gazdasági ösztönzők hatása a népesség földrajzi mobilitására 1990 és 1994 között Esély 8 (2): 3–32.

KÖLLŐ, J. (2006): A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon. Újabb számítások és számpéldák Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2006/1., .Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.

KULCSÁR, G. (2006): A munkaerő területi mobilitását akadályozó tényezők Esély 17 (3): 61–84.

NEMES NAGY, J. (1998): A tér a társadalomkutatásban Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.

PÉNZES, J. (2013): A foglalkoztatottság, az ingázás és a jövedelmi szint összefüggései Északkelet- és Északnyugat-Magyarországon Területi Statisztika 53 (3): 202–224.

PÉNZES, J. (2010): Területi jövedelmi folyamatok az Észak-alföldi régióban a rendszerváltás után Studia Geographica 26., Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

PÉNZES, J.–MOLNÁR, E.–PÁLÓCZI, G. (2014): Helyi munkaerő-piaci vonzáskörzetek az ezredforduló utáni Magyarországon Területi Statisztika 54 (5): 474–490.

RADVÁNSZKI, Á.–SÜTŐ, A. (2007): Hol a határ? Helyi munkaerőpiaci rendszerek Magyarországon. – Egy közép-európai transznacionális projekt újdonságai a hazai településpolitika számára Falu–Város–Régió 2007/3: 45–54

SZABÓ, P. (1998): A napi ingázás kérdésköre a kilencvenes években Magyarországon Tér és Társadalom 12 (4): 69–89.

OTHER SOURCES

Magyar Közlöny 2015/206. A Kormány 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.

39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről.